A szeméremizületi probléma felismerése
Diagnosztika és kezelési módszerek 3. részt.
A szeméremízületi eredetű fájdalom diagnosztizálása első körben fizikális vizsgálaton alapul. Az orvos, vagy gyógytornász, manuálterapeuta, meg fogja kérdezni, hogy pontosan hol érzi a fájdalmat, mikor jelentkezik, mely mozgások váltják ki, volt-e trauma vagy terhesség a közelmúltban, és vannak-e egyéb tünetek (pl. zsibbadás, ami más irányba mutathat). Már ezekből az információkból gyanítható, hogy szeméremízületi eredetű-e a gond.
Különféle provokációs teszteket is végezhetünk. Ilyen például az egylábas álláspróba: a beteg álljon az egyik lábára, vagy váltott lábbal ugráljon egy kicsit. Ha ez jelentős fájdalmat okoz a szeméremcsontnál, az a szeméremízület diszfunkciójára utal. Egy másik gyakori teszt ...
Sokan tapasztaljuk meg életünk során a hirtelen, éles fájdalmat, amelyet a köznyelv csak úgy nevez: „becsípődött a derekam”. Valójában mi is történik ilyenkor? A „becsípődés” egy hétköznapi kifejezés, amely az orvosi terminológiában leggyakrabban a gerinc körüli izmok, ízületek vagy idegek hirtelen irritációját vagy gyulladását jelenti. Az esetek többségében ez egy akut állapot, ami jelentősen korlátozhatja a mozgásunkat, és sokszor komoly fájdalommal járhat. 
A vállunk az emberi test egyik legmozgékonyabb ízülete: hatalmas szabadságfokkal tud forogni, emelkedni, süllyedni, rotálni. Pont emiatt azonban különösen sérülékeny is. Az egyik leggyakoribb és legkellemetlenebb vállízületi probléma az úgynevezett 
A lapockák közötti szúró fájdalom az egyik leggyakoribb panasz, amivel gerinctrénerként és SI-terapeutaként találkozom a mindennapokban. Bár a fájdalom jellege sokféle lehet – tompa, nyilalló, szúró –, mégis leggyakrabban a szúró jellegű panaszok késztetik arra az érintetteket, hogy szakemberhez forduljanak. A probléma rendkívül kellemetlen, akadályozhatja a munkavégzést, a pihenést, és hosszabb távon akár életminőség-romlást is okozhat. Lássuk, mi állhat ennek a hátterében, és hogyan lehet kezelni, illetve megelőzni! 
Amikor a mindennapi életünk során beszélgetünk az izmokról, többnyire olyanokra gondolunk, mint a bicepsz vagy a hasizmok – esetleg a combunk. Azonban van egy izomcsoport, amely fontos szerepet tölt be testünk egészsége, mozgékonysága és stabilitása szempontjából, mégis gyakran méltatlanul kevés figyelmet kap. Ez a farizmok csoportja, azaz szakmailag gluteális izmok. 
A reggeli mozgás fontossága sokak számára még mindig alábecsült, pedig az egész napunkra, közérzetünkre, fizikai és mentális egészségünkre is komoly pozitív hatással van. Számtalan esetben tapasztalom, hogy akik rendszeresen végeznek reggeli mozgásgyakorlatokat, nem csupán jobban érzik magukat fizikailag, de energikusabbak, koncentráltabbak, és általános egészségi állapotuk is kedvezőbben alakul hosszú távon! 
A modern ember élete rendkívül sokrétű, de gyakran épp a legfontosabb dolgokra nem jut idő: saját testének karbantartására, testi-lelki egészségének megőrzésére. A mozgásra sokan úgy tekintenek, mint egy "opcionális extrára", amelyet „majd holnap” beiktatnak. Azonban a gerinc állapota, az ízületek mobilitása, a vázizomrendszer működőképessége szoros kapcsolatban áll azzal, hogy képesek vagyunk-e rendszeresen és tudatosan mozogni.