Hogyan sugározhat ki a szeméremízületi fájdalom a deréktájra?
Ezt sokan nem is tudják: hogy függ össze a szeméremizületi probléma és a derékfájdalom? 2. rész
Amikor a szeméremízület működése zavart szenved, annak hatása nem marad lokális: a probléma könnyen kihathat a teljes medenceövre és a gerinc alsó szakaszára. Ennek több oka is van. Egyrészt, ha a medence elülső kapocsa (a szeméremízület) instabillá válik, vagy fájdalmas, a testünk öntudatlanul is elkezdi kímélni azt, és megváltoztatja a mozgásmintákat. Például sok érintettnél kialakul a jellegzetes “kacsázó” járás, rövidebb lépések, szélesebb terpeszben való járás, esetleg enyhe előrehajlás – mindez a fájdalmas terület tehermentesítése miatt alakulhat ki.
Ez átmenetileg csökkentheti a szeméremcsontokra ható stresszt, de ez sajnos újabb problémát vet fel: az asztimmetrikus vagy kóros testtartás és járásmód miatt a deréktáji izmok, szalagok és egyéb ízületek kerülnek túlzott terhelés alá. Ezt hívhatjuk egyfajta “láncreakciónak”, ha a medence egyik eleme hibásan működik, a többi struktúra próbálja kompenzálni, ami hosszú távon túlterheléses fájdalmakhoz vezethet. Így fordulhat elő, hogy a szeméremízületi instabilitással küzdő páciens egyszerre panaszkodik szeméremcsonti és deréktáji fájdalomra is – utóbbi tulajdonképpen a kompenzáció miatti másodlagos tünet!
Magának a szeméremízületnek a fájdalma is kiterjedhet, kisugározhat a környező régiókba. A betegek gyakran nem pontosan egy kis pontban érzik a fájdalmat, hanem a medence körül, például a szeméremcsontnál induló fájdalom átterjedhet a csípőkre, az alhasra, a gáttájékra vagy a deréktájra is! Ennek az az oka, hogy a medence területén található idegek több területre is továbbítja a fájdalomingerüket, valamint hogy a tartáshibák és izomfeszülések több régiót érintenek. Tehát a szeméremízületi probléma gyakran szélesebb körű medenceövi fájdalomként jelentkezik. A derékfájás tehát lehet szerves része a szeméremízületi diszfunkció tünetegyüttesének!
GERINCTRÉNERRE, SI-TERAPEUTÁRA
Milyen tünetek utalhatnak szeméremízületi eredetű problémára?
Honnan lehet sejteni, hogy a derék vagy lágyéktáji fájdalom éppen a szeméremízületből ered? Az alábbi tünetek és jelek utalhatnak arra, hogy a probléma forrása ennél az izületnél van:
· Éles, szúró fájdalom a medence elülső részén, a szeméremcsontok tájékán. Gyakran a fájdalom a szeméremcsont közepén vagy annak közelében lokalizálódik. Nőknél sokszor a hüvely vagy a gáttájék mélyén érződik az éles fájdalom, férfiaknál a szeméremtájékra és akár a herék felé is kisugározhat.
· Tompa, mély fájdalom a kismedence körül, amely kisugárzó jellegű. Ez a fájdalomérzet kiterjedhet a csípőkre, az alhasra, a deréktájra vagy a combok belső oldalára is! Gyakran egy szélesen, nehezen körülhatárolható fájdalomként jelentkezik, ami hosszabb terhelés után, például nap végére fokozódik.
· Fájdalom bizonyos mozdulatokra, testhelyzetekre: Különösen jellemző, hogy az egylábas terheléssel járóhelyzetek fokozzák a fájdalmat. Ilyen például a járás, főleg ha hosszabb távokat kell megtenni; a lépcsőn felfelé vagy lefelé menés, az egy lábon állás (akár olyan hétköznapi helyzetben, mint amikor cipőt húzunk fel állva), az autóból ki- vagy beszállás, amikor az egyik lábat jobban meg kell emelni vagy szét kell tárni a másikhoz képest, valamint az ágyban való megfordulás vagy felkelés. Ezek a mozdulatok mind a medence két oldalának eltérő terhelésével járnak, ami egy instabil vagy gyulladt szeméremízületet azonnal fájdalommal jelez. Sok érintett ilyenkor azt érzi, hogy “szétesik a medencéje” vagy “mintha kést szúrnának a szeméremcsontjába” az adott mozdulatnál.
· Kattanó, roppanó hang vagy érzés a szeméremcsont táján. Instabil szeméremízületnél előfordulhat, hogy bizonyos mozgásoknál, például felálláskor, lábemeléskor, a páciens apró kattanást vagy reccsenést hall/érez elől a medencéjénél. Ezt gyakran a csontok egymáshoz súrlódása vagy az ízület elmozdulása okozza. A kattanást sokszor éles fájdalom kíséri, és úgy érezheti, mintha “kiugrott” volna valami a helyéről, majd visszaugrott volna.
· Instabilitás, bizonytalanság érzése a medencében: gyakran számolnak be arról, hogy a medencéjük elöl “lazának” vagy “széthúzódottnak” érződik. Olyan benyomásuk lehet, mintha a szeméremcsontjaik nem tartanának össze elég erősen, és attól tartanak, bármely pillanatban “szétcsúszhat” a medencéjük. Ezt az érzést a túlzott ízületi mobilitás okozza, és gyakran kíséri a fent említett kattanó hang vagy mozgás. A “lötyögő” medenceérzet különösen jellemző azokra a várandósokra, akik ebben szenvednek, ők néha úgy írják le, mintha “össze lenne kötve a lábuk egy laza szalaggal”, ami minden lépésnél nyúlik.
· Megváltozott járás és testtartás: Ahogy korábban említettem, a súlyos szeméremízületi fájdalom gyakran kacsázó járást eredményez. A beteg igyekszik minimálisra csökkenteni a két láb közötti súlyáthelyezést – például kisebb lépéseket tesz, kissé terpeszben jár, és kerül minden olyan mozdulatot, ami élesen a fájdalmat provokálná. Emellett a testtartás is változhat, a fájdalom miatt sokan előre vagy épp hátra billentik a medencéjüket, esetleg jobbra-balra hintáznak járás közben, hogy tehermentesítsék az érzékeny pontot. Ezek a változások mind intő jelek lehetnek, hogy a háttérben szeméremízületi gond állhat!
· Mozgásbeszűkülés, gyengeség: Hosszabb időn át tartó fájdalom esetén a fájdalom és instabilitás miatt a beteg kerüli a mozgást, ami bizonyos izmok gyengüléséhez vezethet. Például a csípő körüli izmok vagy a combközelítők reflexesen gát alá kerülhetnek a fájdalom miatt, emiatt a lábakban gyengeségérzet is társulhat a tünetekhez. A páciens úgy érezheti, hogy nem bírja tartani magát, összecsuklik a lába hosszabb állás után – ez azonban inkább funkcionális gyengeséget jelent!
GERINCTRÉNERRE, SI-TERAPEUTÁRA
Természetesen a fenti tünetek nem specifikusak kizárólag a szeméremízületre – például a lágyéktáji fájdalmat okozhatja akár lágyéksérv, csípőízületi kopás vagy más probléma is. A kombinációjuk és a jellegzetes kiváltó tényezők, egy lábas terhelés, szeméremcsont nyomásérzékenysége stb. azonban gyanúra adnak okot. Fontos: ha valaki terhesen vagy szülés után tapasztalja ezeket a tüneteket, érdemes külön is felhívni az orvos figyelmét a szeméremcsont táji fájdalomra, mert sajnos hajlamos lehet terhességi fájdalomként elkönyvelni a panaszt, pedig specifikus kezelésre lehet szükség! Ugyanígy sportolóknál az ágyékfájdalmat elsőre izomhúzódásnak vagy sérvnek gondolhatják – ha azonban tartós és a leírt módon viselkedik, gondolni kell a szeméremizületi problémára is!
FOLYT. KÖV!
