A Tarlov-ciszta egy folyadékkal telt hólyagszerű képződmény, amely a gerincvelői idegek körül (leggyakrabban a keresztcsonti, sacralis régióban, az S2–S4 szelvényeknél) alakul ki. Elsőként Isadore Tarlov amerikai idegsebész írta le 1938-ban, innen ered az elnevezése. Nézzük meg miért fontos ez! 

Hol található pontosan?

Leggyakrabban a sacralis gyökök (S1–S4) mellett, a duralis tasak tágulataként jelenik meg, a gerinc hátsó részén, de ritkán máshol (pl. nyaki vagy ágyéki szakaszon) is előfordulhat.

Hogyan alakul ki?

A pontos ok nem minden esetben ismert, de feltételezhető tényezők:

• Veleszületett fejlődési rendellenesség: az ideggyökök burkának gyenge pontjain képződik egy tasak, mely megtelik agy-gerincvelői folyadékkal. 
• Trauma vagy mikrosérülés: pl. gerincsérülés, esés, túlnyomás.
• Liquor nyomásváltozásai: a liquor keringés zavarai növelhetik a ciszta méretét.
• Gyulladásos folyamatok.

GERINCTRÉNERRE, SI-TERAPEUTÁRA

VAN SZÜKSÉGED? KATTINTS IDE!

Tünetei – és mikor okoz problémát?

Fontos: a legtöbb Tarlov-ciszta tünetmentes, és véletlenszerűen derül ki pl. MRI-vizsgálat során. Az esetek nagy részében tehát nem igényel beavatkozást, csak megfigyelést.

Amikor azonban tüneteket okoz, a következő panaszok jelentkezhetnek (főleg, ha a ciszta nyomja az ideggyököt):

• Derékfájdalom – gyakran sacralis (keresztcsonti) jelleggel.
• Farokcsonti (coccygealis) fájdalom.
• Üléskor fokozódó fájdalom.
• Kisugárzó fájdalom az alsó végtagokba (pl. ülőideg mentén).
• Zsibbadás, érzéskiesés.
• Gyengeség a lábakban.
• Vizeletürítési vagy székletürítési zavarok (súlyos esetben).
• Szexuális diszfunkció (ritkábban).

A tünetek nem mindig arányosak a ciszta méretével – akár egy kisebb is okozhat panaszt, ha érzékeny helyen nyom.

Diagnózis

• MRI (mágneses rezonancia vizsgálat) – a legpontosabb képalkotó módszer.
• CT myelographia – szükség esetén a liquor áramlásának megfigyelésére.
• Neurológiai vizsgálatok, tüneti lekérdezés.
• Kizárásos diagnózis: más forrásból származó panaszokat is ki kell zárni (pl. porckorongsérv, tumor, gyulladásos betegség).

Teendők – Mit lehet tenni Tarlov-ciszta esetén?

1. Ha tünetmentes (legtöbbször ez a helyzet):

• Rendszeres megfigyelés, kontroll-MRI.
• Kerülni kell azokat a tevékenységeket, amelyek túlzott gerincnyomást vagy rázkódást okoznak (pl. erős súlyemelés, hosszú ülés, kontakt sportok).

2. Ha enyhe tüneteket okoz:

• Konzervatív kezelés:
• Gyógyszeres fájdalomcsillapítás (NSAID, izomlazítók, neuropátiás fájdalomcsillapítók).
• Funkcionális gyógytorna vagy gerinctréning – a testtartás és a medence stabilitásának javítása (erről bővebben lejjebb).
• Meleg terápia, TENS, idegstimuláció (egyes esetekben).
• Életmódbeli változtatások (pl. ülésidő korlátozása, párnázott ülőfelület használata, testsúlycsökkentés).

GERINCTRÉNERRE, SI-TERAPEUTÁRA

VAN SZÜKSÉGED? KATTINTS IDE!

Mozgásterápiás megfontolások (gerinctréneri szempontból)

Ha egy résztvevőnél ismert vagy gyanított Tarlov-ciszta áll fenn, az alábbiakat érdemes figyelembe venni:

• Stabilizáló gyakorlatok a medencefenék, has- és mély hátizmok aktiválására.
• Funkcionális gerincmozgások fájdalommentes tartományban.
• Mobilizáció célzottan, de nem direkt a sacrumra.
• Tudatos testtartás-korrekciók, különösen üléskor.

Kerülendő:

• Erőteljes hiperextenziók vagy lumbális túlmozgások.
• Ütődéssel járó vagy dinamikus gerincrotációk.
• Hosszú távú statikus ülés vagy állás.
• Túl erős hasprés

Összefoglalás – Mit tegyen, akinek Tarlov-cisztája van?