Miért jó a hátrafelé járás ortopédiai és neurológiai szempontból?
Amikor először meghallja valaki, hogy járj hátrafelé, gyakran mosoly vagy értetlenkedés a reakció. Pedig ez az egyszerű, mindenkinek elérhető mozgásforma sokkal több, mint egy furcsa szokás! A hátrafelé járás nem csak játékos és különleges élmény, hanem komoly ortopédiai és neurológiai előnyei vannak! Gerinctrénerként azt mondom: kár lenne kihagyni! A hátrafelé járás egy méltatlanul mellőzött gyakorlat, ami sokszor csodákat tesz a térddel, a csípővel, a derékkal, miközben az idegrendszeredet is edzi. Nézzük meg részletesen, miért érdemes beépíteni a mindennapokba!
Ortopédiai előnyök: kíméletes, mégis erősítő mozgás
- Ízületkímélő terhelés
A legtöbben megszoktuk, hogy előrefelé sétálunk. Minden ...
A szédülés az egyik legkellemetlenebb tünet, amellyel a páciensek orvoshoz fordulnak. Sokszor hirtelen, váratlanul jelentkezik, és teljesen kizökkenti az embert a mindennapok ritmusából. Vannak, akik úgy írják le, mintha forogna körülöttük a világ, mások inkább bizonytalanságérzést tapasztalnak, mintha meginogna a talaj a lábuk alatt. Különösen zavaró, amikor a szédülés nyugalmi helyzetben, például ágyban fekve vagy egy székben ülve lép fel, minden előzmény nélkül. 
A könyökfájdalom az egyik leggyakoribb panasz, amivel találkozok a munkám során. Sokan úgy érkeznek, hogy hetek vagy hónapok óta küzdenek a fájdalommal, de nem tudják pontosan, mi okozza: teniszkönyök, golfkönyök vagy valami más. Nem csoda, hiszen a tünetek hasonlóak, a háttérben viszont különböző folyamatok zajlanak. Ebben a bejegyzésben végigvesszük, hogy mi a különbség a két tünet között, hogyan alakulnak ki, milyen jelekből lehet felismerni őket, és mit tehetünk megelőzésükre és kezelésükre. 
A sarkantyú egy csontkinövés a sarokcsont felső vagy alsó részén, amely legtöbbször az ín- vagy szalagrögzítési pontoknál alakul ki. A leggyakoribb formája a sarok alján, a talpi oldalon megjelenő „saroksarkantyú”, amely a talpi bőnye túlterheléséhez kapcsolódik. Létezik egy másik típus is, a hátsó sarkantyú, ami az Achilles-ín tapadásánál fejlődik ki, ezt gyakran Haglund-deformitásnak nevezik. 
Mindannyian találkoztunk már vele: a hanggal, ami belül megszólal, amikor éppen mozgásra készülünk, de valami „fontosabb” mindig eszünkbe jut. Ez a hang kifogásokat gyárt! Hitelesen, meggyőzően, és gyakran úgy, hogy mi magunk is elhisszük, amit mond! A jó hír, hogy ezek nem megmásíthatatlan tények, hanem csak gondolatok. Most tíz klasszikus kifogást gyűjtöttem össze és melléjük odaírtam, miért nem érdemes rá hallgatni! 
„Régen nem estem el, most meg elég egy rossz mozdulat, és már a földön találom magam.” Ismerős ez a mondat? Ha elmúltál 50, talán Te is tapasztaltad már, hogy az egyensúlyod nem a régi. De mi ennek az oka? És ami még fontosabb: 
Nagyon sokan szeretik a kertészkedést, kikapcsol, feltölt, jól esik testnek, léleknek egyaránt. A friss levegő, a mozgás, a természet közelsége: ezek mind-mind jótékonyan hatnak ránk. De a test, különösen a derék, nem mindig ilyen hálás. Legyen szó fűnyírásról, ásásról, metszésről vagy épp szüretelésről: ha nem figyelünk, könnyen hát-vagy derékfájás lehet a vége! 
Az ébredés utáni első percek nem csak a nap hangulatát, hanem az egész napi mozgásminőséget is meghatározhatják. A test ilyenkor még regenerálódási üzemmódban van, az ízületek „pihenőállásból” indulnak, a fascia-rendszer pedig szinte szó szerint megmerevedett az alvás órái alatt. Aki ilyenkor azonnal a telefonért nyúl, rohan a konyhába, vagy a fürdőbe, az olyan gépet indít el terhelés alatt, amit előtte még be sem kapcsolt 
A hát‑ és ízületi panaszok ma már nem csak az idősebb korosztály, hanem a dolgozó, sportoló, családot nevelők meghatározó egészségügyi kihívása. Gerinctrénerként sokszor látom, milyen könnyen borul fel a munka–magánélet–sport háromszög, és milyen gyorsan jelentkeznek a derekunkat, nyakunkat, vállunkat sújtó tünetek. Az alábbi, gyakorlat‑orientált útmutatóval szeretném megmutatni, hogyan hangolhatjuk össze a munkát, a szabadidőt és a mozgást úgy, hogy közben a gerincünk és ízületeink is hálásak legyenek! 
Gerinctrénerként nap -mint nap találkozom olyan páciensekkel, akiknél a váll mozgásterjedelmének beszűkülése lassan, alattomosan nehezíti meg a mindennapokat. A „befagyott váll” ugyan nem életveszélyes, de ha nem ismerjük fel időben, évekre bélyegezheti meg a mozgásunkat. Ebben a bejegyzésben összefoglalom számodra, mi áll a háttérben, hogyan lehet biztosan felismerni, milyen korszerű kezelési lehetőségek közül választhatunk, és mit tehetünk a megelőzésért!