Reggeli 7 perces gerincébresztő
Mobilizálj, mielőtt kávét főzöl!
Az ébredés utáni első percek nem csak a nap hangulatát, hanem az egész napi mozgásminőséget is meghatározhatják. A test ilyenkor még regenerálódási üzemmódban van, az ízületek „pihenőállásból” indulnak, a fascia-rendszer pedig szinte szó szerint megmerevedett az alvás órái alatt. Aki ilyenkor azonnal a telefonért nyúl, rohan a konyhába, vagy a fürdőbe, az olyan gépet indít el terhelés alatt, amit előtte még be sem kapcsolt Ezért is javaslom: először torna, aztán kávé!
Miért érdemes ezzel kezdeni a napot?
A reggeli gerincmobilizálás egyszerre szól a testtudat ébresztéséről, az idegrendszer hangolásáról, és a mozgásrendszer kenéséről. A 7 perces, könnyű gyakorlatokból álló sorozat célja:
- ...
A hát‑ és ízületi panaszok ma már nem csak az idősebb korosztály, hanem a dolgozó, sportoló, családot nevelők meghatározó egészségügyi kihívása. Gerinctrénerként sokszor látom, milyen könnyen borul fel a munka–magánélet–sport háromszög, és milyen gyorsan jelentkeznek a derekunkat, nyakunkat, vállunkat sújtó tünetek. Az alábbi, gyakorlat‑orientált útmutatóval szeretném megmutatni, hogyan hangolhatjuk össze a munkát, a szabadidőt és a mozgást úgy, hogy közben a gerincünk és ízületeink is hálásak legyenek! 
Gerinctrénerként nap -mint nap találkozom olyan páciensekkel, akiknél a váll mozgásterjedelmének beszűkülése lassan, alattomosan nehezíti meg a mindennapokat. A „befagyott váll” ugyan nem életveszélyes, de ha nem ismerjük fel időben, évekre bélyegezheti meg a mozgásunkat. Ebben a bejegyzésben összefoglalom számodra, mi áll a háttérben, hogyan lehet biztosan felismerni, milyen korszerű kezelési lehetőségek közül választhatunk, és mit tehetünk a megelőzésért! 
Naponta látom, hogy a „zsibbadás”, a „hangyamászás” vagy a „forró‑hideg váltakozó fájdalom” gyakran elbagatellizált panasz marad. Pedig a háttérben több ok közül a leggyakrabban neuropátia, azaz idegkárosodás húzódik meg. 
Az emberi láb anatómiai remekmű! Három fő boltozata a hosszanti belső, a hosszanti külső és a harántboltozat, olyan szerkezet, amely egyszerre szolgálja a stabilitást, a rugalmasságot és az energia visszanyerést. Ez a rendszer a mozgás, állás és egyensúly fenntartásának alapköve. Ha azonban a láb boltozatos rendszere megbillen, az egész testre kiható láncreakció indulhat el, az egyik leggyakoribb ilyen elváltozás a lúdtalp, vagy lábboltozat-süllyedés. 
Gerinctréneri munkám során nap-mint nap találkozom azzal a kérdéssel, hogyan őrizhetjük meg porckorongjaink és ízületeink egészségét egy életen át , ráadásul úgy, hogy közben aktívak, energikusak, sőt sportosak maradjunk. A téma látszólag egyszerű, valójában azonban összetett rendszer: anatómiai, biomechanikai, életmódbeli és pszichés tényezők szorosan fonódnak össze. 
A porckopás, vagy orvosi nevén artrózis az egyik leggyakoribb mozgásszervi probléma világszerte és egyre fiatalabb korban jelentkezik. Ez a tény önmagában is jelzi, hogy nem csupán az öregedés természetes velejárója, hanem gyakran következmény. Következménye a rossz mozgásmintáknak, a túlzott, vagy épp hiányzó terhelésnek, az életmódbeli hibáknak, vagy akár a nem megfelelő rehabilitációnak. Mégsem egy végzetes diagnózis, hanem egy felhívás: figyelj jobban a testedre! Ebben a bejegyzésben részletesen bemutatom mi a porckopás, hogyan alakul ki, milyen tünetekkel jár, mit okozhat, és ami a legfontosabb: mit tehetünk ellene! 
Gyakran hallhatjuk az alábbi mondatot ismerőseink szájából: „nekem nem kell a gerinctorna, egész nap létrázok, cipelek, megvan a mozgásom.” Elsőre logikusnak tűnik, hiszen minden mozgás jót tesz…..vagy nem? A modern kutatások azt mutatják, hogy a munka közbeni fizikai aktivitás és a tudatosan felépített testedzés hatása között óriási a különbség! A tudomány szerint a tartós, egyoldalú munkahelyi terhelés akár 24 %-kal is növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, míg a jól ütemezett, szabadidős edzés 34 %-kal csökkentheti ugyanennek a kockázatát! 
A testtartásunk nem csupán fizikai állapot, hanem információt hordoz: a test válasza a terhelésre, a szokásokra, a múlt élményeire és az aktuális belső állapotra. Felnőttként a tartáshibáink nem csak esztétikai kérdések, hanem funkcionális problémák előszobái. A kérdés sokakat foglalkoztat, főként amikor már megjelennek a fájdalmak: vajon lehet-e változtatni rajta? Van-e visszaút? A válasz: igen, de nem automatikusan! Ez a blogbejegyzés nemcsak reményt, hanem valós, megalapozott megértést szeretne adni arról, mi a tartáshiba, hogyan alakul ki, milyen következményei vannak, hogyan előzhető meg, és mit lehet tenni, ha már kialakult