Mi az a sarkantyú? A csontkinövés, ami nem véletlenül alakul ki!
A bejegyzés végén gyakorlatokkal!
A sarkantyú egy csontkinövés a sarokcsont felső vagy alsó részén, amely legtöbbször az ín- vagy szalagrögzítési pontoknál alakul ki. A leggyakoribb formája a sarok alján, a talpi oldalon megjelenő „saroksarkantyú”, amely a talpi bőnye túlterheléséhez kapcsolódik. Létezik egy másik típus is, a hátsó sarkantyú, ami az Achilles-ín tapadásánál fejlődik ki, ezt gyakran Haglund-deformitásnak nevezik.
A „sarkantyú” nem hirtelen nő ki egyik napról a másikra, és önmagában a csontkinövés nem mindig okoz panaszt. A probléma akkor válik fájdalmassá, ha gyulladás, mikrosérülések vagy lágyrész-nyomás társul hozzá. Fontos, hogy a sarkantyú nem idegen test, hanem a szervezet saját csontszövete, amely a ...
Mindannyian találkoztunk már vele: a hanggal, ami belül megszólal, amikor éppen mozgásra készülünk, de valami „fontosabb” mindig eszünkbe jut. Ez a hang kifogásokat gyárt! Hitelesen, meggyőzően, és gyakran úgy, hogy mi magunk is elhisszük, amit mond! A jó hír, hogy ezek nem megmásíthatatlan tények, hanem csak gondolatok. Most tíz klasszikus kifogást gyűjtöttem össze és melléjük odaírtam, miért nem érdemes rá hallgatni! 
„Régen nem estem el, most meg elég egy rossz mozdulat, és már a földön találom magam.” Ismerős ez a mondat? Ha elmúltál 50, talán Te is tapasztaltad már, hogy az egyensúlyod nem a régi. De mi ennek az oka? És ami még fontosabb: 
Nagyon sokan szeretik a kertészkedést, kikapcsol, feltölt, jól esik testnek, léleknek egyaránt. A friss levegő, a mozgás, a természet közelsége: ezek mind-mind jótékonyan hatnak ránk. De a test, különösen a derék, nem mindig ilyen hálás. Legyen szó fűnyírásról, ásásról, metszésről vagy épp szüretelésről: ha nem figyelünk, könnyen hát-vagy derékfájás lehet a vége! 
Az ébredés utáni első percek nem csak a nap hangulatát, hanem az egész napi mozgásminőséget is meghatározhatják. A test ilyenkor még regenerálódási üzemmódban van, az ízületek „pihenőállásból” indulnak, a fascia-rendszer pedig szinte szó szerint megmerevedett az alvás órái alatt. Aki ilyenkor azonnal a telefonért nyúl, rohan a konyhába, vagy a fürdőbe, az olyan gépet indít el terhelés alatt, amit előtte még be sem kapcsolt 
A hát‑ és ízületi panaszok ma már nem csak az idősebb korosztály, hanem a dolgozó, sportoló, családot nevelők meghatározó egészségügyi kihívása. Gerinctrénerként sokszor látom, milyen könnyen borul fel a munka–magánélet–sport háromszög, és milyen gyorsan jelentkeznek a derekunkat, nyakunkat, vállunkat sújtó tünetek. Az alábbi, gyakorlat‑orientált útmutatóval szeretném megmutatni, hogyan hangolhatjuk össze a munkát, a szabadidőt és a mozgást úgy, hogy közben a gerincünk és ízületeink is hálásak legyenek! 
Gerinctrénerként nap -mint nap találkozom olyan páciensekkel, akiknél a váll mozgásterjedelmének beszűkülése lassan, alattomosan nehezíti meg a mindennapokat. A „befagyott váll” ugyan nem életveszélyes, de ha nem ismerjük fel időben, évekre bélyegezheti meg a mozgásunkat. Ebben a bejegyzésben összefoglalom számodra, mi áll a háttérben, hogyan lehet biztosan felismerni, milyen korszerű kezelési lehetőségek közül választhatunk, és mit tehetünk a megelőzésért! 
Naponta látom, hogy a „zsibbadás”, a „hangyamászás” vagy a „forró‑hideg váltakozó fájdalom” gyakran elbagatellizált panasz marad. Pedig a háttérben több ok közül a leggyakrabban neuropátia, azaz idegkárosodás húzódik meg. 
Az emberi láb anatómiai remekmű! Három fő boltozata a hosszanti belső, a hosszanti külső és a harántboltozat, olyan szerkezet, amely egyszerre szolgálja a stabilitást, a rugalmasságot és az energia visszanyerést. Ez a rendszer a mozgás, állás és egyensúly fenntartásának alapköve. Ha azonban a láb boltozatos rendszere megbillen, az egész testre kiható láncreakció indulhat el, az egyik leggyakoribb ilyen elváltozás a lúdtalp, vagy lábboltozat-süllyedés. 
