A helyes ülés művészete: ergonomia otthon és az irodában
Gerincünk védelme a mindennapokban

Ma egy olyan témáról szeretnék beszélni, ami a modern életmódunk velejárója, és sajnos sok gerincprobléma forrása: az ülésről. Különösen az otthoni irodában, home office-ban töltött órák száma nőtt meg az utóbbi időben, és ezzel együtt a helytelen testtartásból adódó panaszok is megszaporodtak. Sokan gondolják, hogy az ülés pihenés, de a gerincünk számára ez egyáltalán nem az. Sőt, ha rosszul ülünk, sokkal nagyobb terhelés éri a porckorongokat, mint állás közben. De mit tehetünk, hogy a hosszú órákon át tartó ülés ne tegye tönkre a gerincünket? A válasz az ergonómia és a tudatos testtartás
Miért káros a hosszas, helytelen ülés a gerincnek?
Amikor ülünk, a gerincünkre nehezedő nyomás jelentősen megnő. ...


Sokszor hallom a páciensektől: „Jön a front, érzem a térdemben.” Vagy: „Hirtelen lehűlt az idő, teljesen beállt a derekam.” A kérdés az, hogy ez puszta népi megfigyelés, vagy valóban van élettani alapja annak, hogy a hőmérséklet és a légköri változások hatnak az izom- és ízületi rendszerre?
A könyök környéki fájdalmakat a köznyelv gyakran leegyszerűsíti. Rásütjük a címkét, hogy teniszkönyök vagy golfkönyök, majd jönnek a jól ismert sablonmegoldások. Könyökszorító, pihentetés, gyulladáscsökkentő, esetleg egy injekció. Aztán telnek a hónapok, a fájdalom hol enyhül, hol visszatér, végül krónikussá válik. Ennek oka szinte mindig az, hogy nem értjük meg a probléma valódi természetét. Nem azt, hogy hol fáj, hanem azt, hogy miért ott fáj. 
A test nem különálló részekből áll. Sokan úgy gondolnak a gerincre, mint egy önálló szerkezetre. Csigolyák, porckorongok, szalagok, izmok, idegek. Ha fáj, akkor „gerincprobléma van”. Ha kisugárzik, akkor „idegi eredetű”. Ha kopik, akkor „degeneráció”. Ez a gondolkodás érthető, de erősen leegyszerűsített.
Megjelent a Nem kell, hogy fájjon! című e-könyvem! 150+ videó a QR kódok beolvasásával, 269 oldal. Megrendelés ide kattintva:
Amikor egy év munkáját szeretném összefoglalni, mindig felteszem magamnak a kérdést: miről is szólt valójában ez az év? Nem címekről, nem bejegyzések számáról, nem statisztikákról, hanem arról, milyen szemlélet rajzolódott ki abból a sok témából, amit újra és újra körbejártunk.
Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminhiány egyenlő a fáradtsággal, vagy az immunrendszer gyengülésével. Ez részben igaz, de messze nem a teljes igazság. A mozgásszerv-rendszer különösen érzékeny a mikrotápanyagok hiányára, mert ezek a szövetek lassan regenerálódnak, rosszabb a vérellátásuk, és a terhelésük folyamatos. Ha itt alakul ki hiány, annak következményei nem egyik napról a másikra jelentkeznek, hanem hónapok, évek alatt, gyakran alattomosan.
Gerinctrénerként gyakran találkozom azzal a kérdéssel, amelyet sokan ösztönösen éreznek, de kevesen értenek pontosan: miért fájnak az ízületek influenzánál vagy egy egyszerű megfázás során? Miért jelentkezik térd, csípő, derék, vagy akár vállfájdalom akkor is, ha semmi „ortopédiai bajunk” nem volt előtte? Ami talán még fontosabb: mit lehet tenni ilyenkor?