Gyakran hallhatjuk az alábbi mondatot ismerőseink szájából: „nekem nem kell a gerinctorna, egész nap létrázok, cipelek, megvan a mozgásom.” Elsőre logikusnak tűnik, hiszen minden mozgás jót tesz…..vagy nem? A modern kutatások azt mutatják, hogy a munka közbeni fizikai aktivitás és a tudatosan felépített testedzés hatása között óriási a különbség! A tudomány szerint a tartós, egyoldalú munkahelyi terhelés akár 24 %-kal is növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, míg a jól ütemezett, szabadidős edzés 34 %-kal csökkentheti ugyanennek a kockázatát!

Milyen mozgásformákról beszélünk?

A testtartásunk nem csupán fizikai állapot, hanem információt hordoz: a test válasza a terhelésre, a szokásokra, a múlt élményeire és az aktuális belső állapotra. Felnőttként a tartáshibáink nem csak esztétikai kérdések, hanem funkcionális problémák előszobái. A kérdés sokakat foglalkoztat, főként amikor már megjelennek a fájdalmak: vajon lehet-e változtatni rajta? Van-e visszaút? A válasz: igen, de nem automatikusan! Ez a blogbejegyzés nemcsak reményt, hanem valós, megalapozott megértést szeretne adni arról, mi a tartáshiba, hogyan alakul ki, milyen következményei vannak, hogyan előzhető meg, és mit lehet tenni, ha már kialakult

Mi a felnőttkori tartáshiba, és hogyan alakul ki?

A test nem fagy meg 18 éves korban

...

A testünk, ha jól működik, olyan, mint egy gondosan felépített ház. Minden elem a helyén van, egymást tartják, támogatják, és együtt egy stabil rendszert alkotnak. A gerincoszlop ebben a rendszerben a főtartó oszlop. De mi történik akkor, ha egy-egy tartóelem, egy csigolya megcsúszik a helyéről? Ez az, amit szaknyelven csigolyaelcsúszásnak – latinul spondylolisthesisnek – nevezünk.

Ebben a bejegyzésben végigvezetlek:

• mi is pontosan a csigolyaelcsúszás,
• hogyan és miért alakul ki,
• milyen tünetei vannak,
• mit tehetsz, ha már kialakult,
• és milyen terápiás lehetőségek segíthetnek a javulásban, helyreállításban.
 

Beszéljünk róla érthetően, de ne hagyjunk ki semmi fontosat!

Mi az a csigolyaelcsúszás?

...

Az emberi gerincoszlop egy rendkívül összetett, mégis harmonikusan működő rendszer. A csigolyák, porckorongok, szalagok, izmok, idegek és kisízületek precízen összehangolt működése szükséges ahhoz, hogy mozgásunk szabad, testtartásunk stabil, életminőségünk pedig fájdalommentes maradjon. A legtöbben, ha gerincfájdalomról hallanak, a porckorongsérv vagy az isiász jut eszükbe. De van egy kevésbé ismert, ám annál gyakoribb és kellemetlenebb állapot: a kisízületi gyulladás, más néven facet-szindróma.  Ebben a bejegyzésben bemutatom, hogy mit is jelent a kisízületi gyulladás, hogyan ismerhető fel, miként befolyásolja a gerinc működését és általános jóllétünket és ami talán a legfontosabb: mit tehetünk ellene!

Mi az a ...

A mozgásszervi panaszok sokféle eredetűek lehetnek: túlterhelés, rossz tartás, izomegyensúly-zavar, sérülés vagy éppen degeneratív elváltozások. Azonban egyre gyakrabban találkozunk olyan esetekkel, amikor a fájdalom, gyulladás vagy funkcióromlás hátterében autoimmun folyamatok állnak. Ezek a betegségek nem csak az ízületeket, hanem az izmokat, inakat, szalagokat, sőt a teljes mozgásszervi rendszert érinthetik. De mit is jelent az, hogy autoimmun? Milyen tünetekre érdemes figyelni? Mikor segíthet a gerinctréning vagy a manuálterápia, és mikor szükséges orvosi beavatkozás? Ebben a bejegyzésben ezekre a kérdésekre adok választ.

1. Mit jelent az autoimmun betegség?

Az immunrendszer feladata, hogy megvédje a szervezetet a külső ...

A hátfájás nem válogat. Érintheti a fiatalokat, az ülőmunkát végzőket, az aktív sportolókat, a kisgyermekes anyukákat, az időseket – vagyis  bárkit, aki gerinccel él . De nem mindegy, hogy mit kezdünk a fájdalom első jeleivel. A gerinctréning és az SI-terápia olyan célzott eszközök, hatékony megoldások, amelyek nemcsak enyhítik a panaszokat, hanem segíthetnek a kiváltó okok megszüntetésében is!

Miért fontos a gerinctréning?

A gerinctréning nem pusztán „hátizom erősítés” vagy „tartásjavítás”. Ez egy  komplex mozgásrendszer , amely a mélyizmokat, a tartó- és stabilizáló struktúrákat célozza, és a testtudat fejlesztésén keresztül segít visszanyerni a  fájdalommentes, könnyed mozgást . ...

A Tarlov-ciszta egy folyadékkal telt hólyagszerű képződmény, amely a gerincvelői idegek körül (leggyakrabban a keresztcsonti, sacralis régióban, az S2–S4 szelvényeknél) alakul ki. Elsőként Isadore Tarlov amerikai idegsebész írta le 1938-ban, innen ered az elnevezése. Nézzük meg miért fontos ez! 

Hol található pontosan?

Leggyakrabban a sacralis gyökök (S1–S4) mellett, a duralis tasak tágulataként jelenik meg, a gerinc hátsó részén, de ritkán máshol (pl. nyaki vagy ágyéki szakaszon) is előfordulhat.

Hogyan alakul ki?

A pontos ok nem minden esetben ismert, de feltételezhető tényezők:

• Veleszületett fejlődési rendellenesség: az ideggyökök burkának gyenge pontjain képződik egy tasak, mely megtelik ...

A szeméremízületi problémák hatékony kezeléséhez gyakran  komplex szemléletre  van szükség. Nem elég önmagában a fájó pontra koncentrálni – figyelembe kell venni a teljes  gerinc-medence-csípő rendszert . Ebben segíthet a  gerinctréning  és az  SI-terápia  bevonása, amelyek a gerinc és a keresztcsonti ízületek állapotát javítják. De mit is jelentenek ezek pontosan, és miért hasznosak? Sorozatom utolsó bejegyzése erre ad választ! 

Gerinctréning  alatt általában olyan célzott edzésprogramot értünk, amely a gerincoszlop és a törzsizomzat egészségét javítja. Ide tartoznak a különféle  gerinctorna órák ,  funkcionális tréningek  vagy akár egyéni gyógytorna foglalkozások, melyek során a páciens megtanulja a ...

A megfelelő kezelés mellett fontos tudni, hogy  milyen testmozgás segíti, és melyik ronthatja  a szeméremízületi eredetű panaszokat. Íme néhány javaslat az  ajánlott  és  nem javasolt  mozgásformákra:

· Vízben végzett mozgás  –  Úszás, vízi torna:  Az úszás az egyik legjobb mozgásforma szeméremízületi fájdalomnál, különösen a hátúszás vagy az oldalúszás. A víz felhajtóereje miatt a medence tehermentesül, miközben a végtagok mozognak, így javul a keringés és erősödnek az izmok a szeméremízület túlterhelése nélkül. Az orvosok is gyakran javasolják az úszást, mert ez egy  ízületkímélő testmozgás  – sokkal kíméletesebb, mint például a futás vagy az ugrálás. T erhesség alatt is kifejezetten ...

A szeméremízületi eredetű fájdalom diagnosztizálása első körben fizikális vizsgálaton  alapul. Az orvos, vagy gyógytornász, manuálterapeuta, meg fogja kérdezni, hogy pontosan hol érzi a fájdalmat, mikor jelentkezik, mely mozgások váltják ki, volt-e trauma vagy terhesség a közelmúltban, és vannak-e egyéb tünetek (pl. zsibbadás, ami más irányba mutathat). Már ezekből az információkból gyanítható, hogy szeméremízületi eredetű-e a gond.

Különféle  provokációs teszteket  is végezhetünk. Ilyen például az egylábas álláspróba: a beteg álljon az egyik lábára, vagy váltott lábbal ugráljon egy kicsit. Ha ez  jelentős fájdalmat  okoz a szeméremcsontnál, az a szeméremízület diszfunkciójára utal. Egy másik gyakori teszt ...