Sokan tartásjavításról, mobilizálásról, erősítésről kérdeznek. Ritkábban esik szó az alvásról, pedig a gerinc egészsége nem csak azon múlik, mit csinálsz napközben, hanem azon is, mit nem csinálsz éjszaka. Az alvás nem tétlenség, az alvás a regeneráció ideje. A gerinc számára pedig ez létkérdés. Szakmai szemmel nézve az alvás és a gerinc kétirányú kapcsolatban áll. A rossz alvás rontja a gerinc állapotát, a fájdalmas vagy túlterhelt gerinc pedig rontja az alvás minőségét. Ha ezt nem értjük meg, könnyen beleragadhatunk egy ördögi körbe.  

1. Mi történik a gerinccel alvás közben?

Napközben a gerinc folyamatos terhelés alatt áll. Ülsz, állsz, emelsz, mozogsz. A csigolyák közötti porckorongok összenyomódnak. A ...

Sokszor hallom a páciensektől: „Jön a front, érzem a térdemben.” Vagy: „Hirtelen lehűlt az idő, teljesen beállt a derekam.” A kérdés az, hogy ez puszta népi megfigyelés, vagy valóban van élettani alapja annak, hogy a hőmérséklet és a légköri változások hatnak az izom- és ízületi rendszerre?

A válasz szakmailag árnyalt. Nem minden fájdalom időjárásfüggő. Nem minden „frontérzékenység” valódi meteorológiai hatás. Ugyanakkor az sem igaz, hogy ez csupán pszichés jelenség. Nézzük meg, hogy mi történik ilyenkor a testben!

1. Mit jelent valójában a „front”?

Amikor frontokról beszélünk, meteorológiai értelemben hideg- és melegfrontot különböztetünk meg. A jelenség a légnyomás, a hőmérséklet, a ...

A könyök környéki fájdalmakat a köznyelv gyakran leegyszerűsíti. Rásütjük a címkét, hogy teniszkönyök vagy golfkönyök, majd jönnek a jól ismert sablonmegoldások. Könyökszorító, pihentetés, gyulladáscsökkentő, esetleg egy injekció. Aztán telnek a hónapok, a fájdalom hol enyhül, hol visszatér, végül krónikussá válik. Ennek oka szinte mindig az, hogy nem értjük meg a probléma valódi természetét. Nem azt, hogy hol fáj, hanem azt, hogy miért ott fáj.

Teniszkönyök és golfkönyök. Nem ugyanaz, csak közel van egymáshoz

A két elnevezés félrevezető, mert nem a sporttevékenység a lényeg, hanem az érintett ín és izomcsoport tapadási területe.

Teniszkönyök

• A fájdalom a könyök külső oldalán jelentkezik
• ...

Amikor a fej fáj, de az ok nem a fejben van:  A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, amellyel páciensek orvoshoz, terapeutához vagy éppen gerinctrénerhez fordulnak. A legtöbb ember ilyenkor automatikusan a fejre gondol. Vérnyomás, stressz, migrén, időjárás. Ezek valóban gyakori okok, de szakmailag súlyos hiba lenne itt megállni. A klinikai tapasztalat és a funkcionális szemlélet egyaránt azt mutatja, hogy a fejfájások jelentős része nem elsődlegesen fej-eredetű, hanem a nyaki gerinc, a felső háti szakasz, az izomrendszer és az idegi szabályozás zavaraiból indul ki.

Fontos hangsúlyozni: nem minden fejfájás gerinceredetű, de minden visszatérő, makacs, mozgással, testhelyzettel vagy tartással összefüggő fejfájásnál kötelező a ...

A test nem különálló részekből áll.  Sokan úgy gondolnak a gerincre, mint egy önálló szerkezetre. Csigolyák, porckorongok, szalagok, izmok, idegek. Ha fáj, akkor „gerincprobléma van”. Ha kisugárzik, akkor „idegi eredetű”. Ha kopik, akkor „degeneráció”. Ez a gondolkodás érthető, de erősen leegyszerűsített.

A valóságban a gerinc nem egy különálló alkatrész, hanem egy összetett rendszer része. Szoros kapcsolatban áll az idegrendszerrel, az izomláncokkal, a fasciarendszerrel, és a belső szervekkel is. Ebben a bejegyzésben azt mutatom be, hogy mit jelent valójában a gerinc és a belső szervek kapcsolata.

A test egységben működik

A szervezet nem úgy működik, mint egy autó, ahol egy alkatrész meghibásodik, a többi ...

Megjelent a Nem kell, hogy fájjon! című e-könyvem! 150+ videó a QR kódok beolvasásával, 269 oldal. Megrendelés ide kattintva:

https://app.minup.io/book/laszlo-kalicz/service/50807

Amikor egy év munkáját szeretném összefoglalni, mindig felteszem magamnak a kérdést: miről is szólt valójában ez az év? Nem címekről, nem bejegyzések számáról, nem statisztikákról, hanem arról, milyen szemlélet rajzolódott ki abból a sok témából, amit újra és újra körbejártunk.

Az idei bejegyzések mögött egy közös gondolat húzódott meg: a gerinc nem önálló alkatrész, hanem az életünk tükre és hordozója. Nem lehet róla csak anatómiai nyelven beszélni. Nem lehet kizárólag gyakorlatokban gondolkodni. Nem lehet leválasztani a hétköznapokról, a szokásainkról, a terhelésről, a pihenésről, a stresszről, a belső állapotainkról. A gerinc mindig összefüggésben működik. Ha ezt nem értjük meg, akkor hiába ...

Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminhiány egyenlő a fáradtsággal, vagy az immunrendszer gyengülésével. Ez részben igaz, de messze nem a teljes igazság.  A mozgásszerv-rendszer különösen érzékeny a mikrotápanyagok hiányára, mert ezek a szövetek lassan regenerálódnak, rosszabb a vérellátásuk, és a terhelésük folyamatos. Ha itt alakul ki hiány, annak következményei nem egyik napról a másikra jelentkeznek, hanem hónapok, évek alatt, gyakran alattomosan.

Az ízület, a porckorong és az izom nem egyforma szövet. Másképp terhelődnek, másképp táplálkoznak, másképp gyógyulnak. Ami közös bennük, hogy mindegyiküknek szüksége van megfelelő minőségű alapanyagokra ahhoz, hogy fenntartsák a szerkezetüket és működésüket.

Az ...

Gerinctrénerként gyakran találkozom azzal a kérdéssel, amelyet sokan ösztönösen éreznek, de kevesen értenek pontosan: miért fájnak az ízületek influenzánál vagy egy egyszerű megfázás során? Miért jelentkezik térd, csípő, derék, vagy akár vállfájdalom akkor is, ha semmi „ortopédiai bajunk” nem volt előtte? Ami talán még fontosabb: mit lehet tenni ilyenkor?

Influenza, megfázás: nem csak légúti betegség

Fontos már az elején tisztázni: sem az influenza, sem a megfázás nem kizárólag a felső légutakat érintő probléma. Bár a köhögés, torokfájás, orrfolyás a leglátványosabb tünetek, a szervezet válasza ennél jóval összetettebb. A vírusfertőzés hatására az immunrendszer egy teljes testre kiterjedő gyulladásos ...

Ma egy olyan témát szeretnék körbejárni, amely nemcsak szakemberként, hanem egyszerű felhasználóként is mindannyiunk életében jelen van. A technológia csodái körbevesznek minket. A kezünkben ott az okostelefon, a fülünkben egy headset, az ölünkben a tablet, az asztalon a laptop. A világ elérhető. A kérdés már csak az, hogy mi mennyire vagyunk elérhetők önmagunk számára, a testünk számára, a gerincünk számára.

Nem ördögtől való a technológia használata, ezt fontos tisztázni! A probléma nem a készülékekben van, hanem abban, ahogyan és amennyit használjuk őket. A testünk reagál minden ingerre, minden tartásra, minden ismétlődő mintára. A mai cikk ezért arról szól, hogyan válhatunk tudatosabb felhasználókká, és ...