Itt a nyár: a kerti munka előtti és utáni átmozgatás fontossága
5 lépés a fűnyírástól a szüretig
Nagyon sokan szeretik a kertészkedést, kikapcsol, feltölt, jól esik testnek, léleknek egyaránt. A friss levegő, a mozgás, a természet közelsége: ezek mind-mind jótékonyan hatnak ránk. De a test, különösen a derék, nem mindig ilyen hálás. Legyen szó fűnyírásról, ásásról, metszésről vagy épp szüretelésről: ha nem figyelünk, könnyen hát-vagy derékfájás lehet a vége!
Ebben a bejegyzésben 5 konkrét lépést mutatok, amellyel megóvhatod vagy regenerálhatod a derekadat a kertben végzett fizikai munka után akár 5 perc alatt!
1. Mozgasd át magad, mielőtt elkezded!
A megelőzés nem luxus, hanem szükségszerűség!
A legtöbben úgy esnek neki a kerti munkának, mint aki most vette észre, hogy sok a munka és azonnal meg ...
Az ébredés utáni első percek nem csak a nap hangulatát, hanem az egész napi mozgásminőséget is meghatározhatják. A test ilyenkor még regenerálódási üzemmódban van, az ízületek „pihenőállásból” indulnak, a fascia-rendszer pedig szinte szó szerint megmerevedett az alvás órái alatt. Aki ilyenkor azonnal a telefonért nyúl, rohan a konyhába, vagy a fürdőbe, az olyan gépet indít el terhelés alatt, amit előtte még be sem kapcsolt 
A hát‑ és ízületi panaszok ma már nem csak az idősebb korosztály, hanem a dolgozó, sportoló, családot nevelők meghatározó egészségügyi kihívása. Gerinctrénerként sokszor látom, milyen könnyen borul fel a munka–magánélet–sport háromszög, és milyen gyorsan jelentkeznek a derekunkat, nyakunkat, vállunkat sújtó tünetek. Az alábbi, gyakorlat‑orientált útmutatóval szeretném megmutatni, hogyan hangolhatjuk össze a munkát, a szabadidőt és a mozgást úgy, hogy közben a gerincünk és ízületeink is hálásak legyenek! 
Gerinctrénerként nap -mint nap találkozom olyan páciensekkel, akiknél a váll mozgásterjedelmének beszűkülése lassan, alattomosan nehezíti meg a mindennapokat. A „befagyott váll” ugyan nem életveszélyes, de ha nem ismerjük fel időben, évekre bélyegezheti meg a mozgásunkat. Ebben a bejegyzésben összefoglalom számodra, mi áll a háttérben, hogyan lehet biztosan felismerni, milyen korszerű kezelési lehetőségek közül választhatunk, és mit tehetünk a megelőzésért! 
Naponta látom, hogy a „zsibbadás”, a „hangyamászás” vagy a „forró‑hideg váltakozó fájdalom” gyakran elbagatellizált panasz marad. Pedig a háttérben több ok közül a leggyakrabban neuropátia, azaz idegkárosodás húzódik meg. 
Az emberi láb anatómiai remekmű! Három fő boltozata a hosszanti belső, a hosszanti külső és a harántboltozat, olyan szerkezet, amely egyszerre szolgálja a stabilitást, a rugalmasságot és az energia visszanyerést. Ez a rendszer a mozgás, állás és egyensúly fenntartásának alapköve. Ha azonban a láb boltozatos rendszere megbillen, az egész testre kiható láncreakció indulhat el, az egyik leggyakoribb ilyen elváltozás a lúdtalp, vagy lábboltozat-süllyedés. 
Gerinctréneri munkám során nap-mint nap találkozom azzal a kérdéssel, hogyan őrizhetjük meg porckorongjaink és ízületeink egészségét egy életen át , ráadásul úgy, hogy közben aktívak, energikusak, sőt sportosak maradjunk. A téma látszólag egyszerű, valójában azonban összetett rendszer: anatómiai, biomechanikai, életmódbeli és pszichés tényezők szorosan fonódnak össze. 
A porckopás, vagy orvosi nevén artrózis az egyik leggyakoribb mozgásszervi probléma világszerte és egyre fiatalabb korban jelentkezik. Ez a tény önmagában is jelzi, hogy nem csupán az öregedés természetes velejárója, hanem gyakran következmény. Következménye a rossz mozgásmintáknak, a túlzott, vagy épp hiányzó terhelésnek, az életmódbeli hibáknak, vagy akár a nem megfelelő rehabilitációnak. Mégsem egy végzetes diagnózis, hanem egy felhívás: figyelj jobban a testedre! Ebben a bejegyzésben részletesen bemutatom mi a porckopás, hogyan alakul ki, milyen tünetekkel jár, mit okozhat, és ami a legfontosabb: mit tehetünk ellene! 
Gyakran hallhatjuk az alábbi mondatot ismerőseink szájából: „nekem nem kell a gerinctorna, egész nap létrázok, cipelek, megvan a mozgásom.” Elsőre logikusnak tűnik, hiszen minden mozgás jót tesz…..vagy nem? A modern kutatások azt mutatják, hogy a munka közbeni fizikai aktivitás és a tudatosan felépített testedzés hatása között óriási a különbség! A tudomány szerint a tartós, egyoldalú munkahelyi terhelés akár 24 %-kal is növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, míg a jól ütemezett, szabadidős edzés 34 %-kal csökkentheti ugyanennek a kockázatát!