5 perces reggeli rutin: miért fontos, és hogyan végezzük?
Reggel sokan úgy kelnek fel, hogy a hátuk merev, a válluk kötött, a derekuk nehezen indul, a mozdulataik pedig az első néhány percben darabosabbak. Ilyenkor gyakori reakció, hogy valaki gyorsan kinyújtózik, erőből megcsavarja a derekát, néhány nagy fejkörzést végez, majd már indul is a nap. Pedig az ébredés utáni testnek általában nem erőteljes nyújtásra, hanem fokozatos, pontos és fájdalommentes átmozgatásra van szüksége.
Ehhez nem kell félórás edzés. Már öt tudatosan felépített perc is sokat jelenthet. Nem azért, mert ennyi idő alatt minden mozgásszervi problémát megoldunk, hanem azért, mert jelezzük a szervezetnek, hogy az éjszakai nyugalom után megkezdődött az aktív szakasz. Finoman mozgásba hozzuk a nagyobb ízületeket, ...
A gerinc egészsége nem szerencse kérdése, és nem is a véletlenen múlik. A testünk alakulása és állapota azoknak a mozdulatoknak a közvetlen következménye, amelyeket nap mint nap végrehajtunk. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a gerinctréningre egyfajta alkalmi gyógyszerként tekintenek. Megvárják, amíg a hátuk merevvé válik, vagy amíg a fájdalom belenyilall a derekukba, majd gyors megoldást remélve elmennek egy héten egyszer egy keményebb edzésre. Ez a megközelítés azonban nem hoz tartós eredményt. 
A nyári meleg önmagában természetes, a mostanihoz hasonló, tartósan 35 Celsius-fok fölötti hőség azonban már komoly alkalmazkodási feladat elé állítja a szervezetet. A kánikula nem egyszerűen kellemetlen közérzetet okoz. Hatással van a keringésre, a szívre, a vesére, az idegrendszerre, az izmok működésére, az alvásra, a koncentrációra és a fizikai teljesítőképességre is. 
A fejlődéshez szükség van megfelelő ingerre, de ez nem jelenti azt, hogy a gyakorlatnak fájnia kell. A terhelés, az izommunka és a fáradás természetes velejárója lehet a tréningnek. Enyhe izomfáradás, koncentrációigény vagy mérsékelt terhelésérzet önmagában nem feltétlenül probléma. Az éles, szúró, zsibbadással vagy kisugárzással járó fájdalmat azonban nem érdemes egyszerűen a fejlődés jelének tekinteni. 
Sokan úgy gondolják, hogy a gerinctréning akkor jó, ha találnak néhány kellemes, könnyen végrehajtható gyakorlatot, majd ezeket rendszeresen ismétlik. Ez valóban lehet egy jó kiindulópont, különösen akkor, ha valaki hosszabb ideje keveset mozgott, bizonytalan a saját testével kapcsolatban, vagy fájdalmas panaszok után szeretne fokozatosan visszatérni a rendszeres mozgáshoz. 
Ma egy olyan témáról szeretnék beszélni, ami sokak számára ismerős lehet, és rendkívül fájdalmas, valamint mozgáskorlátozottsággal jár: a befagyott váll szindrómáról. Ez az állapot nem csak a vállízületet érinti, hanem kihat az egész felsőtestre, a nyaki gerincre és a lapocka mozgására is. Sokan tapasztalják, hogy a válluk merevvé válik, fájdalmas a mozgás, és a mindennapi tevékenységek, mint az öltözködés vagy a hajmosás, is nehézséget okoznak. De mi is pontosan a befagyott váll szindróma, és mit tehetünk, hogy megelőzzük, vagy ha már kialakult, hogyan kezeljük? 
Valóban elkopik a porc a rossz járástól? 
A csípő beszűkülése és a rövidülő lépések: 
A járásunk sokkal többet árul el a testünk állapotáról, mint elsőre gondolnánk. Nem csupán arról van szó, hogyan tesszük egyik lábunkat a másik elé. A járás egy rendkívül összetett, idegrendszer által vezérelt mozgásfolyamat, amelyben a lábfej, a boka, a térd, a csípő, a medence, a gerinc, a vállöv, a fej és a karok összehangoltan vesznek részt. 
A nyár nem csak a mozgás és a pihenés, hanem a friss, szezonális élelmiszerek időszaka is. A bőséges gyümölcs- és zöldségkínálat kiváló lehetőséget kínál arra, hogy étrendünkkel is támogassuk ízületeink és gerincünk egészségét. Sokan nem is gondolnák, hogy a táplálkozás milyen alapvető szerepet játszik a gyulladások csökkentésében, a porckorongok és az ízületek táplálásában, valamint a fájdalom enyhítésében. De mit együnk a nyári hónapokban, hogy ízületeink fájdalommentesek maradjanak, és hogyan segíthet az étrendünk a gyulladások leküzdésében?