Hogyan alakulhat ki fejfájás a gerincproblémától?
Amit a nyaki gerinc, az idegrendszer és az izomláncok kapcsolatáról tudni érdemes
Amikor a fej fáj, de az ok nem a fejben van: A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, amellyel páciensek orvoshoz, terapeutához vagy éppen gerinctrénerhez fordulnak. A legtöbb ember ilyenkor automatikusan a fejre gondol. Vérnyomás, stressz, migrén, időjárás. Ezek valóban gyakori okok, de szakmailag súlyos hiba lenne itt megállni. A klinikai tapasztalat és a funkcionális szemlélet egyaránt azt mutatja, hogy a fejfájások jelentős része nem elsődlegesen fej-eredetű, hanem a nyaki gerinc, a felső háti szakasz, az izomrendszer és az idegi szabályozás zavaraiból indul ki.
Fontos hangsúlyozni: nem minden fejfájás gerinceredetű, de minden visszatérő, makacs, mozgással, testhelyzettel vagy tartással összefüggő fejfájásnál kötelező a ...
A test nem különálló részekből áll. Sokan úgy gondolnak a gerincre, mint egy önálló szerkezetre. Csigolyák, porckorongok, szalagok, izmok, idegek. Ha fáj, akkor „gerincprobléma van”. Ha kisugárzik, akkor „idegi eredetű”. Ha kopik, akkor „degeneráció”. Ez a gondolkodás érthető, de erősen leegyszerűsített.
Megjelent a Nem kell, hogy fájjon! című e-könyvem! 150+ videó a QR kódok beolvasásával, 269 oldal. Megrendelés ide kattintva:
Amikor egy év munkáját szeretném összefoglalni, mindig felteszem magamnak a kérdést: miről is szólt valójában ez az év? Nem címekről, nem bejegyzések számáról, nem statisztikákról, hanem arról, milyen szemlélet rajzolódott ki abból a sok témából, amit újra és újra körbejártunk.
Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminhiány egyenlő a fáradtsággal, vagy az immunrendszer gyengülésével. Ez részben igaz, de messze nem a teljes igazság. A mozgásszerv-rendszer különösen érzékeny a mikrotápanyagok hiányára, mert ezek a szövetek lassan regenerálódnak, rosszabb a vérellátásuk, és a terhelésük folyamatos. Ha itt alakul ki hiány, annak következményei nem egyik napról a másikra jelentkeznek, hanem hónapok, évek alatt, gyakran alattomosan.
Gerinctrénerként gyakran találkozom azzal a kérdéssel, amelyet sokan ösztönösen éreznek, de kevesen értenek pontosan: miért fájnak az ízületek influenzánál vagy egy egyszerű megfázás során? Miért jelentkezik térd, csípő, derék, vagy akár vállfájdalom akkor is, ha semmi „ortopédiai bajunk” nem volt előtte? Ami talán még fontosabb: mit lehet tenni ilyenkor? 
Folytassuk az előző bejegyzésemet a 100 gyakorlat, mozdulat, szokás második felével! Újabb 50 meghatározó mozdulat, amely közvetlenül, vagy közvetve, de kihat a gerinced egészségére!
A mai bejegyzésem kicsit rendhagyó. A blog, amely már egy éve a napjaim - és remélem a tiétek is - része, elérte a 100. bejegyzést! Amikor az első írást megjelentettem, még nem gondoltam volna, hogy egyszer eljutunk idáig. Akkoriban még csak reméltem, hogy ezek az írások majd elérnek valakit, segítenek valakinek, elindítanak egy változást, vagy egyszerűen csak adnak egy gondolatot, amitől könnyebb lesz egy-egy mozdulat vagy egy nap.
A gerincoszlopunk az évek múlásával folyamatosan veszít a rugalmasságából. A csigolyák, az izmok, a szalagok és a porckorongok mind reagálnak az évekre, a terhelésre, a mozgásra és sajnos a mozgáshiányra is. Az idősödő gerinc nem „rossz” gerinc. Egyszerűen egy olyan rendszer, amely már sokat dolgozott, sok terhet vitt, sok helyzetet megoldott. A kérdés tehát nem az, hogy „mi romlott el”, hanem az, hogyan lehet vele együttműködni, hogy minél tovább jól működjön!