Az alvás és a gerinc
Az emberi test egyik legösszetettebb és legérzékenyebb struktúrája a gerincoszlop. A nap során folyamatos terhelésnek van kitéve, ülünk, állunk, emelünk, hajolunk, sportolunk, mindez mikrosérüléseket, izomfeszüléseket okozhat. A regeneráció kulcsa pedig nem kizárólag az edzés utáni nyújtásban, vagy a masszázsban rejlik, hanem az alvásban! Az éjszakai pihenés során indul be a test öngyógyító mechanizmusa, amely helyreállítja a gerinc struktúráit, csökkenti a gyulladást, és újraépíti az izomrostokat.
Mi történik a gerinccel alvás közben?
Az alvás nem passzív állapot! A test ilyenkor aktívan dolgozik:
- A porckorongok újratöltődnek vízzel, visszanyerve nappali terhelés során elvesztett rugalmasságukat.
- Az izmok ...
Mit tehetsz, ha gyanítod, hogy nálad is összefügg a kettő? Először is ne ijedj meg! Nem kell azonnal fogorvostól gyógytornászig rohanni! Érdemes tudatosan megfigyelned, mi történik a testedben! Néhány egyszerű kérdés, amivel elindulhatsz: 
A bejegyzés-sorozatom utolsó részében bemutatom, hogy az otthoni méréseidet hogyan tudod megfelelően dokumentálni! 
Mobilitás, stabilitás, erősítés. Neked melyikre van szükséged? A túlzott mértékben mobil izület nem egészséges! Nézzük meg most, hogy otthon milyen tesztekkel tudod mérni, hogy nyújtásra, vagy éppen erősítésre van szükséged! 
Sokan kérdezik tőlem, hogy honnan tudhatom, hogy rendben vannak-e az ízületeim, ha épp nincs időm, vagy lehetőségem szakemberhez menni. Gerinctrénerként és SI terapeutaként fontosnak tartom, hogy otthoni, biztonságos, valós képet adó módszereket adjak a kezedbe, amelyekkel rendszeresen felmérheted az ízületeid állapotát. Ebben a bejegyzés-sorozatban végigvezetlek egy alapos, de közérthető önellenőrző rendszeren. Figyelmesen olvasd el, haladj lépésről-lépésre, mert az egészséged múlhat rajta, ugyanakkor bátorítalak, mert a legtöbb jel már otthon is észrevehető! Haladjunk lépésről lépésre! 
A gerincfájdalom ritkán jelenik meg az egyik pillanatról a másikra . Gyakrabban csendben, észrevétlenül kúszik be az életünkbe, és sokszor évek, sőt évtizedek alatt alakul ki. Ennek hátterében nem feltétlenül balesetek, vagy súlyos sérülések állnak, hanem apró, mindennapi mozdulatok, amelyeket rosszul, ismétlődően, minden nap végzünk. Ha őszintén visszagondolsz a napodra, hány olyan mozdulatot tudsz felsorolni, amit „csak úgy” csinálsz megszokásból, figyelmetlenül és közben nem gondolsz rá, mit tesz a gerinceddel? 
Amikor először meghallja valaki, hogy járj hátrafelé, gyakran mosoly vagy értetlenkedés a reakció. Pedig ez az egyszerű, mindenkinek elérhető mozgásforma sokkal több, mint egy furcsa szokás! A hátrafelé járás nem csak játékos és különleges élmény, hanem komoly ortopédiai és neurológiai előnyei vannak! Gerinctrénerként azt mondom: kár lenne kihagyni! A hátrafelé járás egy méltatlanul mellőzött gyakorlat, ami sokszor csodákat tesz a térddel, a csípővel, a derékkal, miközben az idegrendszeredet is edzi. Nézzük meg részletesen, miért érdemes beépíteni a mindennapokba! 
A szédülés az egyik legkellemetlenebb tünet, amellyel a páciensek orvoshoz fordulnak. Sokszor hirtelen, váratlanul jelentkezik, és teljesen kizökkenti az embert a mindennapok ritmusából. Vannak, akik úgy írják le, mintha forogna körülöttük a világ, mások inkább bizonytalanságérzést tapasztalnak, mintha meginogna a talaj a lábuk alatt. Különösen zavaró, amikor a szédülés nyugalmi helyzetben, például ágyban fekve vagy egy székben ülve lép fel, minden előzmény nélkül.