Piriformis-szindróma: valóban mindig ez okozza a farpofába sugárzó fájdalmat?
A farpofába sugárzó fájdalomra szinte divat lett azt mondani: piriformis-szindróma. Az internet tele van a körteképű izmot nyújtó gyakorlatokkal, masszázslabdás kezelésekkel és olyan magyarázatokkal, amelyek szerint az ülőideget egyetlen feszes izom szorítja le. Ez előfordulhat, de közel sem minden esetben ez történik.
Mi a piriformis izom?
A piriformis mélyen elhelyezkedő izom, amely a keresztcsont és a combcsont között húzódik. Részt vesz a csípő forgatásában és stabilizálásában. Az ülőideg rendszerint az izom alatt halad el, de anatómiai változatok is léteznek. A piriformis-szindróma feltételezése szerint az izom vagy a környező szövetek irritálják az ülőideget. Jellemző lehet a mély farpofatájéki fájdalom, amely ...
Vannak, akik gyermekkoruk óta könnyedén leérnek tenyérrel a talajra, hátra tudják feszíteni a könyöküket, vagy szokatlanul nagy tartományban mozgatják az ujjaikat. Ezt sokáig különleges hajlékonyságnak tekintik. Később azonban megjelenhet visszatérő váll-, térd-, csípő- vagy derékfájdalom, gyakori bokaficam, bizonytalan testérzet, esetleg az az érdekes panasz, hogy az illető egyszerre érzi magát túl hajlékonynak és merevnek.
Gondold végig a napodat! Mit kell kibírnia az emberi lábnak? Reggel rutinszerűen belepréseled a cipőbe és elindulsz, viszi a súlyodat, egyensúlyoz, fordul. A betont (aszfaltot, járdát) nem nagyon tudjuk kikerülni. A mindennapjaink jelentős részét cipőben töltjük, sokszor már azelőtt cipőt húztak a lábunka, hogy megtettük volna az első önálló lépéseinket.
Egy rossz mozdulat után beállt a derék. Egy vizsgálat porckorong-elváltozást mutatott. Valaki azt mondta: „Ezzel nagyon vigyázzon, mert bármikor rosszabb lehet.” Ettől kezdve az ember nem hajol le, nem emel, óvatosan fordul, és minden mozdulat előtt megfeszíti magát.
Már ma is tehetsz magadért néhány egyszerű változtatással. Visszatérő, nem sérüléshez kapcsolódó térdpanasznál a kíméletes, fokozatosan adagolt mozgás és a terhelés ésszerű beosztása sok esetben segíthet. Először azonban érdemes figyelni arra, hogyan kezdődött a panasz, és társul-e hozzá duzzanat, melegség, elakadás vagy más szokatlan tünet! 
A leleten szereplő dehidratáció, magasságcsökkenés, protrusio vagy degeneráció gyakran úgy hat, mintha a gerincünk gyorsan tönkremenne. Ezek az eltérések azonban az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbak, és sok panaszmentes embernél is láthatók. A kép nem hazudik, de nem mond el mindent arról, miért fáj és mire képes a test.
A gerinccsatorna szűkület azt jelenti, hogy az idegi képletek számára rendelkezésre álló tér csökkent. Leggyakrabban az ágyéki szakaszon alakul ki életkorral járó csontos és lágyrészváltozások következtében. A lelet ijesztő lehet, de a tünetek és a képalkotó súlyossága nem mindig járnak együtt. Sok eset konzervatív módon jól kezelhető. 
A csontritkulás sokáig csendes betegség. Nem feltétlenül fáj, ezért gyakran csak egy kis erőbehatásra bekövetkező törés után derül ki. A diagnózis nem azt jelenti, hogy vattába kell csomagolnunk magunkat. A cél a törési kockázat csökkentése, ehhez pedig az orvosi kezelés, a megfelelő táplálkozás, az izomerő és az elesés megelőzése együtt szükséges.