Az állkapcsod és a derekad: két testrész, amit nem gondolnál, hogy összefügg
Ha derékfájásról beszélünk, legtöbbször a hát alsó részére gondolunk. Az izmokra, a csigolyákra, a porckorongokra, a medencére. De van egy kevésbé ismert terület, ami meglepően gyakran „beleszól” a testtartásba és így közvetve a derékba is: az állkapocs. A bejegyzésem első részében erről lesz most szó!
Sokszor mondják nekem is: „De hát az csak a szám, mit számít az a derekamnak?”
Pedig számít! Sokkal jobban, mint gondolnánk! Ebben a bejegyzésben megmutatom, hogyan kapcsolódik össze az állkapocs a test egész tartásával, és miért érezhetsz derékfájást egy olyan probléma miatt, amit valójában a fejed tetején hordasz.
Nem varázslatról van szó, hanem arról, hogyan működik a tested rendszerszinten.
1. Minden mindennel összefügg
Az emberi test nem csak izmok és csontok összessége, hanem összefüggő láncolat. Ha valahol változás történik, az kihat máshol is. Gondolj bele: ha elbillen a fejed, az nem maradhat következmények nélkül. A nyakad, a vállad, a mellkasod, a gerinced mind igazodik hozzá, hogy megtartsák az egyensúlyt!
Most képzeld el, hogy az állkapocs, vagyis a harapásod kicsit eltolódik, akár csak pár milliméterrel. Ha például valamelyik oldalon többet rágod az ételt, ha a fogsorod nem zár pontosan, ha éjszaka szorítod vagy csikorgatod a fogaidat, akkor az állkapocs ízülete és izmai folyamatosan feszülnek. Ez a feszültség nem csak a szádban marad, hanem továbbadódik a nyakizmoknak, a vállövednek, a mellkasodnak, majd a hátadnak és végül a derekadnak is. Ezt nevezzük izomláncnak, a test különböző izmai összekapcsolódnak, mintha egy hosszú kötelet alkotnának. Ha az egyik oldalon meghúzod, a másikon is mozdul valami. A tested tehát kompenzálni kezd, és ha ez tartóssá válik, megjelenik a fájdalom ott, ahol a legnagyobb a terhelés: gyakran a deréknál.
Az állkapocs pozíciója kihathat az egész testedre!
A fejed helyzete meghatározza, hogyan áll az egész tested. Ha az állkapcsod feszes, az gyakran előrebillenti a fejet. Ez a mozdulat alig pár centi, mégis hatalmas változást okoz. Minden centi, amennyivel a fejed előrébb kerül, több kiló plusz terhet jelent a gerincednek. A hátizmaid, a nyakizmaid és a deréktáji tartóizmaid ilyenkor állandóan dolgoznak, hogy megtartsák ezt az egyensúlyt. Nem véletlen, hogy sokan, akik krónikusan szorítják az állkapcsukat, nyaki és deréktáji feszülést is tapasztalnak. A test egészen addig próbálja „megtartani” magát, amíg végül valamelyik ponton – sokszor a derékban – elfárad a rendszer.
GERINCTRÉNERRE, SI-TERAPEUTÁRA
A stressz, ami az állkapcsodon keresztül éri a derekad
A stressz nemcsak a lelkedben érezhető. Amikor ideges vagy, feszült vagy, gyakran észre sem veszed, de szorítod a fogaidat. Ez a folyamatos, rejtett izommunka nem csak az állkapocsízületet terheli, hanem egy állandó tónusos feszülést hoz létre a nyakban, a vállban, a mellkasban és a törzsben. A test ilyenkor készenléti állapotban van, nem tud igazán ellazulni. A mély törzsizmok, amik a derék védelméért felelősek, nem képesek finoman dolgozni, mert az egész rendszer „túl van feszítve”. A mozgás beszűkül, a légzés felszínessé válik, és máris megjelenik a tipikus panasz: „feszül a derekam, nem tudom, miért”. Valójában azért, mert a tested nem tud megpihenni, még éjjel sem!
A légzés és a rekeszizom szerepe
Ha az állkapocs feszes, az a nyelv, a torok és a légzőizmok mozgását is befolyásolja. A szoros állkapocs gyakran akadályozza a szabad légzést, főleg az orrlégzést.
Ilyenkor a mellkas és a váll emelkedik, a rekeszizom mozgása beszűkül. Miért fontos ez?
Mert a rekeszizom nem csak a légzésben vesz részt, hanem a gerinc stabilizálásában is!
Amikor a rekeszizom megfelelően dolgozik, a hasüregben létrejön egy védő nyomás, ami segíti a törzs és a derék stabilitását. De ha a légzésed felszínes, mert az állkapcsod, a nyakad vagy a mellkasod feszül, akkor ez a stabilizáló hatás gyengül, és a derék könnyebben túlterhelődik! Tehát még a légzésed minősége is összefügghet a derékfájással, mégpedig az állkapcsodon keresztül!
GERINCTRÉNERRE, SI-TERAPEUTÁRA
A test intelligensen alkalmazkodik, de minden kompenzáció ára van!
A test okos! Ha valahol feszültség keletkezik, igyekszik azt eloszlatni. Ha az egyik oldalra harapsz többet, a másik vállad kicsit megemelkedhet. Ha a fejed előrébb csúszik, a hátad alsó szakasza kicsit jobban homoríthat, hogy kiegyenlítse a súlypontot. Ezek apró, szinte láthatatlan kompenzációk, de ha évekig fennállnak, már bőven elégségesek ahhoz, hogy tartós derékfájdalmat okozzanak. Sokszor a pácienseimnek, amikor megmutatom tükörben, hogyan állnak, elcsodálkoznak: – „Tényleg ennyire előre van a fejem?” – „Nem is tudtam, hogy ennyire aszimmetrikus a vállam.” Pedig a test mindig megpróbál „kiegyenlíteni”. A gond ott kezdődik, amikor már nincs mit kiegyenlíteni, mert a rendszer minden pontja túlterhelt!
Mi történik, ha az állkapocs nincs egyensúlyban?
Ha az állkapocsízület nem megfelelő helyzetben működik, többféle problémát okozhat.
A leggyakoribbak:
- Fül előtti fájdalom, kattogás, pattogás a rágásnál
- Fejfájás, tarkótáji feszülés
- Nyakmerevség
- Lapocka körüli izomfájdalom
- Deréktáji húzó érzés, nehéz előrehajlás
Ezek a tünetek nem véletlenül járnak együtt. Egyik „húzza” a másikat, és mire a fájdalom leér a derékig, sokan már nem is sejtik, hogy a probléma az állkapocsnál kezdődött!
GERINCTRÉNERRE, SI-TERAPEUTÁRA
A csikorgatás, a stressz és a derék
A mai ember egyik legnagyobb ellensége a folyamatos izomfeszülés! Sok ülés, kevés mozgás, túl sok információ, stressz, késő esti telefonozás. A test reagál: összehúzódik, zár, védekezik. Az állkapocs az egyik legérzékenyebb „stressz-átvevő” zóna.
Aki gyakran szorítja, annak nem csak a foga kopik, hanem a válla, a nyaka és a dereka is.
Ez a visszatartott feszülés idővel izom-mintázatként rögzül. A testnek nincs külön stressz- és mozgásrendszere. Ha feszült vagy, az az izmokban is megjelenik! Ha lazítasz, az idegrendszered is megnyugszik. Ezért az állkapocs lazítása valójában az egész testre hat, a derékra is!
Miért érzik sokan, hogy a helyes harapás beállítása után enyhül a derékfájás?
Sokan tapasztalják, hogy amikor egy fogorvos sínnel beállítja a harapást, mintha az egész testük fellélegezne. Nem varázslat, egyszerűen arról van szó, hogy
- a rágóizmok megkönnyebbülnek,
- a fej helyzete optimalizálódik,
- a nyak és a váll feszülése csökken,
- a légzés mélyebbé válik.
Ez együtt tehermentesíti a gerincet is. De fontos: nem a sín „gyógyítja meg” a derekat, hanem az, hogy a test egészében újra egyensúlyba kerül! Ha valaki csak sínre hagyatkozik, de közben nem rendeződik a testtartása, a mozgása és a stresszkezelése, akkor a hatás rövid életű lesz. A sín ilyenkor csak tüneti megoldás marad!
FOLYT. KÖV!
